Oroszkrém torta és majmos muffin

Csaba szülinapjára mi mást készíthettem volna, mint oroszkrém tortát, hiszen az a kedvence! Mivel Bercike unokatesói is átjöttek, a gyerekek kedvéért csokis muffint is sütöttem és az egyiket majmocskának öltöztettem :) Az az igazság, hogy nagyon szeretem a majmocskákat és annak idején amikor Bercike még baba volt mindig olyan pólót vagy rugdalózót kerestem neki, amin majmocska van...Csodálkoztok, hogy ezek után nem hagytam ki a majmos muffint? Ugye, hogy nem?
A torta volt az első, hiszen azzal sokkal több dolgom volt, mint a muffinokkal. Bár, bevallom hősiesen, hogy a piskótát hozzá nem én sütöttem, hanem a boltban vettem meg a vaníliás 3 szeletes piskótát (kb. 24 cm-es tortaformához való). Életem első oroszkrém tortája lévén, nem akartam megkockáztatni, hogy valami nem sikerül...Már Csaba szülinapja előtti napon megcsináltam, hogy másnapra dermedjen és érjenek össze az ízek.

Hozzávalók:

5 tojásból kerek piskóta (vagy készen kapható piskóta korong)

Krém:

5 tojás

4 dl tej

15 dkg cukor

1 vaníliás cukor

2 púposabb ek. vaníliás pudingpor

3 dkg zselatin (én dr. oetker zselatin fixet használtam és sokkal jobb volt!!!!)

3 dl Hulala tejszín

10-15 dkg cukrozott gyümölcs

5 dkg mazsola

½ dl rum

5 tojásból sütök egy kerek piskótát, amit 3 lappá vágok. A mazsolát rumba áztatom.

A krémhez a tojásokat egy kisebb lábasba teszem, hozzákeverem a pudingport, a cukrot, a vaníliás cukrot, és a tejet, és csomómentesre keverem. Gőz felett, vagy nagyon óvatosan alacsony hőmérsékleten, a tűzhelyen sűrű krémet főzök belőle.

A zselatin fixet a mazsoláról leszűrt kevés rumba áztatom, majd a tojáskrémbe keverem. Hagyom kihűlni. A Hulalából kemény habot verek és a kihűlt krémmel összeforgatom.

A tortalap alsó lapját a tortástálra teszem, megkenem a krém harmadával, rászórom a mazsola és az apróra vágott cukrozott gyümölcsök felét, ráteszem a középső lapot rákenem a krém másik harmadát, rászórom a maradék gyümölcsöt és mazsolát, majd a 3. lapot a tetejére teszem és a maradék krémmel az egész tortát bekenem. Tejszínhabbal és reszelt csokival díszítem.

Nekem épp nem volt itthon cukrozott gyümölcsöm, ezért csak a mazsolát szórtam rá a krémre, valahogy így:

...és körbekentem a tortát a leírtak szerint:

A díszítés rém egyszerű volt az én esetemben...körberaktam a szélét meggyel (meggykompótból vettem ki pár szemet) és étcsokit reszeltem rá.

Mondanom sem kell, hogy Csabát lenyűgöztem vele, alig bírta kivárni a másnap estét :-) De muszáj volt neki, már csak azért is, hogy ezt láthassuk:

...majd ezt is:

Nekem nem a kedvencem az oroszkrém, de most nem is az volt a fontos, hanem az, hogy Csaba szerint finom legyen. És azt mondta az volt! :)))

A majmos muffin is borzasztóan egyszerű és nemhogy a gyerekek, de még a felnőttek is imádják :) Olyan aranyos, hogy még mindig nem ettük meg :)

Csokis muffin
Hozzávalók:

• 15 dkg liszt
• 2 tojás
• 15 dkg vaj
• 15 dkg cukor
• 3 evőkanál barackíz
• fél csomag sütőpor
• 5 dkg keserű kakaópor
• 5 dkg tört étcsokoládé

Elkészítés:

Keverd össze a hozzávalókat, hogy a tészta szép sima legyen. Robotgéppel is lehet keverni, úgy még gyorsabb. Adagold ki a 12 muffin formába, majd 170 fokon süsd meg /kb. 20-25 perc/.

 És akkor jöhet a többi :)


A majmos muffinhoz csokis muffint sütünk, vékonyan megkenjük csokikrémmel vagy Nutellával (én is Nutellát használtam), piskóta tallérral kirakjuk a pofikáját (előtte persze félbe vágjuk a tallért) és a füleit. (én a füleihez a normál babapiskóta végeit vágtam le) Szemét és orrát olvasztott csokipöttyel tudjuk megcsinálni és a száját pedig piros lekvárral rajzolhatjuk meg.


És tádámm:

Édes, ugye? Kell hozzá egy kevés türelem, ha az ember lánya az összes muffint majmocskává akarja változtatni, de megér minden fáradságot!!! :)))) Ajánlom arra az esetre is, ha szomorúak vagy kedvetlenek vagytok, mert mire befejezitek, garantáltan elfelejtitek, hogy mi is bántott :) Sőt, még nevetni is fogtok a végeredményen. Lehetne a neve akár Gyógyír a rosszkedvre - muffin :))))

Habos-túró pite

A hét elején úgy viselkedtem, mint egy eszelős. Valami eszembe juttatta a túrót és azonnal belém nyilallt a gondolat, hogy egy jó receptet kellene előteremteni valahonnan. Egyik újságot a másik után, egyik internetes oldalt a másik után olvasgattam, és annak ellenére, hogy temérdek túrós süti köszönt vissza rám, nekem biza egyik sem nyerte el a tetszésemet. A recepttel is úgy vagyok, mint minden mással: meglátni és megszeretni, de azonnal, ismeretlenül, könyörtelenül :-) És megláttam és megszerettem ezt a sütit, ismeretlenül és olyannyira, hogy egyből leszaladtam Bercikével a boltba túróért...

Hozzávalók:

12 dkg liszt

            7 dkg Ráma margarin

            1 tojás sárgája

            4 dkg cukor

            csipetnyi só

Krémhez:

            0,5 kg túró

            2 dl tejföl

            ½ csomag vaníliás pudingpor

            3 tojássárgája

            6-7 evőkanál porcukor (ízlés szerint)

            reszelt citromhéj

           

Tetejére:

            4 tojásfehérje

            12 dkg cukor

A tészta hozzávalóit összegyúrom, és fél órát hagyom pihenni a hűtőben.

Egy sütőpapírral bélelt kis tepsibe (kb. 25x30 cm-es) nyomkodom a tésztát és előmelegített 190 °C-os sütőben félig megsütöm.

Ilyen a nyers tészta:

 Ilyen félig megsülve:

Közben elkészítem a krémet. A hozzávalókat összekeverem, és a tésztára simítom. Majdnem készre sütöm.

Közben felverem a tojásfehérjét a cukorral és a túró tetejére kenem. Visszateszem a sütőbe, de már csak nagyon alacsony hőmérsékleten sütöm (kb. 120 °C), amíg a hab kezd rózsaszínű lenni.

Ilyen, amikor kész van tepsiben és szeletben:

Nagyon finom sütemény!!! Egyetlen hátránya, hogy nagyon gyorsan elfogy :-) Nekem kicsit elázott a túrótól a tészta (ezért legközelebb ennél több pudingot teszek majd bele), de hűtőbe tettem és ott kicsit megdermedt. Mennyei íze van és nagyon egyszerű elkészíteni! Talán egyszer tortaformában is megsütöm, annyira jól néz ki a hab a tetején, hogy szerintem tortaként is megállja a helyét... A túró és a citromhéj az egyik legjobb kombináció a világon, szinte nélkülözhetetlen! Próbáljátok ki és zsebeljétek be ti is a sok dicséretet!!! :))

Kekszes golyó-kicsit másképp

Ez is olyan, mint a muffin: ezerarcú! És majdnem olyan jó bevonni a munkába a családot (főleg a gyerkőcöket), vagy a barátokat, mint a mézeskalács elkészítésébe :-) Amikor belefogtam, szentül meg voltam győződve, hogy én biza csigát fogok ebből varázsolni Bercikének. Sőt, nemcsak neki, hanem Gergőnek és Rebekának is (unokatesók), hiszen holnap meglátogatjuk őket. És annyira tetszett az eredeti recept...és olyan aranyos volt a csiga a képen....DE a végeredmény teljesen más lett. Igazából már akkor sejtettem, hogy csigának a színét se fogjuk látni, amikor a boltban marcipánmassza után kutattam, hogy a drága csigáimnak szeme és szája is legyen. És szégyenszemre nem volt marcipán egyik polcon sem! Háborogtam is magamban eleget, de aztán mire hazaértünk a friss levegő észhez térített, vagyis még jobban megmakacsoltam magam és elhatároztam, hogy márpedig nekem csak azért is lesz csigám, majd megoldom máshogy a szem-száj problémát. Na, aztán hozzá kezdtem és csalódnom kellett...Mert hiába csináltam úgy mindent, ahogy az le van írva, sőt, a lekvárból jóval többet is tettem...sehogy sem akart nekem összeállni a dolog. A csiga feje, teste meglett, de a házát már nem lehetett feltekerni, annyira tört a tészta. És itt feladtam. Lett egy fényképre nem méltó csigám, aki mellesleg házikó híján hajléktalan :-)
És akkor jött az ötlet, hogy golyókat formáljak a masszából. Ez sikeres akció volt!!!!

Az íze nagyon finom, úgyhogy egyből megvigasztalódtam! És amikor az alábbi kép is elkészült, már mosolyogtam!

A csiga-tervet nem adtam fel végleg, hamarosan újra próbálkozom vele és amikor sikerül, akkor megosztom Veletek! Addig is jöjjön a golyó-recept :-)

Hozzávalók:

• 50 dkg darált háztartási keksz
• 8 dkg porcukor
• 3 púpozott evőkanál kakaó
• 14 dkg baracklekvár (én ennél sokkal többet tettem bele!!!)
• 12 dkg puha margarin
• 4 dkg darált dió (ez kihagyható)
• ízlés szerint rum vagy rumaroma

Elkészítés: A lekváron kívül minden hozzávalót egy tálban összemorzsolunk, majd a lekvárt hozzáadva puha masszává gyúrjuk. Ezután golyókat (tetszés szerinti méretűeket) formálunk belőle és megszórjuk őket kókuszreszelékkel.

Borzasztóan egyszerű és a baracklekvártól annyira finom lesz az íze, na meg a rumaromától... Ne adjátok fel ti sem, nyugodtan mehet bele a megadott adagnál több lekvár is, ha esetleg nektek sem áll össze az elején! Bercike be is vágott kettőt, amint elkészültek, úgyhogy szavamat adom: nem a legszebb, de az egyik legfinomabb édesség! :-)

Pálcikán sült finomság fokhagymás joghurttal

Csaba odavan a pálcikás sült húsokért. És bár a miccs vagy a csevap nem pálcikás, azt is szeretjük mindketten. Ebből kifolyólag kerestem receptet, ami által hasonló ízvilágot varázsolhatok, de Csaba kedvéért fő szempont volt a pálcika :-)  És íme:

Hozzávalók:

• minimum fél kiló darált sertéshús
• 1-1 mokkáskanál őrölt kömény és őrölt fekete bors
• 1 gerezd zúzott fokhagyma
• 1 evőkanál liszt
• 1 kiskanál só
• olaj
• 3 dl natúr joghurt
• 3 gerezd zúzott fokhagyma
• só, bors

Elkészítés: A húst a köménnyel, borssal, zúzott fokhagymával, a liszttel, sóval alaposan összegyúrjuk. Nedves kézzel több részre osztjuk és hurkapálcikák köré tapasztjuk, kb. egy ujjnyi vastagon. Egy sütőlapot sütőpapírral kibélelünk, majd a nyársakat olajjal körbekenve egymástól kb. ujjnyi távolságban rárakjuk. 

 Előmelegített sütőben, közepes lánggal (180 fok; légkeveréses sütőben 165 fok) 20-25 percig sütjük, félidőben megforgatjuk őket.
 Közben a joghurtot a 3 gerezd zúzott fokhagymával ízesítjük, enyhén sózzuk és borsozzuk. És kész is!

Nem hasonlít az íze a miccsére és a csevapéra sem, de hihetetlenül finom! Természetesen lehet bele tenni csípős fűszerpaprikát is, vagy esetleg több fokhagymát, de így is nagyon jó íze van. Én Bercike miatt nem akartam agyonfűszerezni...Meghitt vacsorára vagy barátokkal szervezett házibuliba is kiváló étel. Senki nem fog haragudni, ha ilyen kaja kíséretében kell majd szórakozzon!!! :-)

Vakondtúrás - torta

Már nagyon régóta szemezek a vakontúrás-tortával. Olyan aranyos, nem? És olyan jópofa neve van, hogy szinte magam elé is képzeltem egy szemüveges kis vakondot amint a kertben turkál :-) Gondoltam meglepem vele a családot, mármint a tortával, nem a vakonddal :-) Bár azt hiszem Bercikének nem esett volna zokon, ha belerejtettem volna egy igazi vakondot....

Hozzávalók:

• A piskótához:
• 5 tojás
• 4 evőkanál kristálycukor
• 1 dl olaj
• 5 evőkanál finomliszt
• 2 evőkanál kakaópor
• 1 csomag sütőpor
• A töltelékhez:
• 2 csomag habfixáló
• 2 evőkanál porcukor
• 5 dl habtejszín
• 8 dkg tortadara
• 3 db banán
• citromlé

Elkészítés:

1. Előmelegítem a sütőt. Sütőpapírral kibélelek egy 26 cm átmérőjű tortaformát.

2. Szétválasztom a tojásokat, a fehérjéket kemény habbá verem. A tojássárgákat a cukorral habosra keverem, és belecsurgatom az olajat. A lisztet összeszitálom a kakaóporral, és a sütőporral, majd a fehérjehabbal váltakozva óvatosan a tojássárgákhoz forgatom. A tésztát a formába öntöm.

3. Közepes fokozaton kb. 30 alatt készre sütöm. Rácson hűlni hagyom.

 

4. Miután kihűlt, kiskanállal kikaparom a tészta közepét úgy, hogy a piskótalap szélén 2 cm-es perem maradjon. A kikapart tésztát durvára morzsolom és félreteszem.

5. Elkészítem a tölteléket: a tejszínhabot a porcukorral és a habfixálóval kemény habbá verem. Óvatosan beleforgatom a tortadarát.

6. A megtisztított banánokat hosszában félbevágom és megkenem citromlével. A lapos oldalukkal lefelé a kivájt torta aljára sorakoztatom azokat.

 A tejszínhabot félgömb alakban ráhalmozom a tortára. A félretett, szétmorzsolt tésztával mindenhol befedem, enyhén rányomom.

  7. Letakarva 1 éjszakára hűtőbe teszem. A piskóta így kellően megpuhul, nem morzsálódik, és gyönyörűen szeletelhető.

Mi nem vártunk vele másnapig, csak pár órára tettem be a hűtőbe, utána nekiestünk, mint malac a vályúnak! A banán és a csoki/kakaó fantasztikus kombináció!!! Egyáltalán nem édes, legalábbis mi nem szeretjük azokat az édességeket, amelyek émelyítőek, kivéve, ha a baklaváról van szó, mert az ugye, méreg édesen finom...Ez a finomság szülinapi tortaként is megállja a helyét, pláne, ha az ember lánya készít marcipánból egy aranyos kis vakondot a tetejére :-))))

Őzgerincformában sült csirkemell

"Eszem ágában sincs ilyen macerás kaját készíteni" - gondoltam, amikor megláttam a receptet egy internetes oldalon. Leginkább az őzgerincforma elmosogatásától iszonyodtam, hiszen nem olyan egyszerű, mint elmosni egy tányért... Aztán leültem és legalább 5 percig azon agyaltam, hogy: "de hát akkor mit tudnék csinálni a csirkemellből, hiszen kivettem a fagyasztóból, valami kell legyen belőle....ó...nem akarom már megint a szokásos gombás-tejszínes csirkét rizzsel, az már olyan unalmas..." -és egyre inkább meggyőztem magam arról, hogy ki kéne próbálni ezt az új receptet. NEM bántam meg. Mert olyan gyorsan kész lett, hogy mire észbe kaptam, már az illatát szippantottuk befelé :-)


Hozzávalók: 80 dkg csirkemell, 20 dkg bacon szalonna, 15  dkg reszelt sajt, só, bors, petrezselyem ízlés szerint, 4 evőkanál tejföl, 3 evőkanál liszt, 2 tojás




Elkészítés :
A húst vágjuk apró kockára, sózzuk, borsozzuk, és hagyjuk állni egy kicsit. 3 evőkanál tejfölt, a tojásokkal, liszttel, a sóval, a borssal, a petrezselyemmel, 10 dkg  reszelt sajttal masszává keverjük. A felkockázott húst adjuk hozzá a sajtos-tejfölös masszához adjuk.
( Ha a húst előre besóztuk, és hagytuk állni is akkor a masszába már ne tegyünk túl sok sót )
Az őzgerincformát kivajazzuk, megszórjuk zsemlemorzsával és kibéleljük szalonnával úgy, hogy a szélei kilógjanak a formából. 

 A húsos masszát kanalazzuk a formába és hajtsuk rá a lelógó szalonnát. 

 Előmelegített sütőben, 170 fokon, kb. 40 perc alatt süssük készre. Egy sütőpapíros tepsire helyezve süssük, hogy az esetlegesen kifolyó szaft ne folyjon a sütőbe. Amikor megsült kifordítottam a formából a sütőpapíros tepsire és addig pirítottam míg a szalonna nem kapott egy kis színt. 

Tanúsíthatom, hogy hidegen is nagyon finom! Nem lehet elrontani és az íze mennyei! Bercike is nagyon szereti, tegnap vacsorára és ma ebédre is jól beevett belőle. Vasárnapi vagy akár ünnepi ebédre is tökéletesen megfelel szerintem. Már el is határoztam, hogy Szilveszterre is megcsinálom!
Jó étvágyat Nektek is! :-)

Házi csoki

Na igen, gyerekkoromban, amikor a barátnőm anyukájának a házi csokiját majszolgattam, nem is gondoltam volna, hogy egyszer majd én is nagy házi csoki készítő leszek. Íze nem hasonlítható semmilyen más csokiéhoz. Egyedi. Különleges. Olcsó. Finom. És házi!
Gyorsan rátaláltam erre a receptre az interneten és az első próbálkozás után eldöntöttem, hogy ez a recept is felkerül a kedvencek listájára. Remek édesség és nem utolsó sorban arra is jó, hogy a gyerekünk duzzogását mosollyá változtassuk vagy, hogy könnybe lábadt szemecskéjéből eltüntessük a bánatot.

Hozzávalók:

• 20 dkg cukor
• 2 kiskanál kakaó
• 35 dkg tejpor
• 25 dkg
• mazsola, kókusz, dió tetszés szerint

Elkészítés:

A margarint egy lábosba tesszük a cukorral, felolvasztjuk, hozzáadjuk a kakaót. Pár percet hagyjuk főni, ezután hozzáadjuk a tejport és tetszés szerint mazsolát, kókuszreszeléket vagy diót. Jól összekeverjük. Egy tálcára fóliát terítünk, ráöntjük a csokoládénkat, felcsavarjuk a fóliát, és hűlni hagyjuk. 

 Miután kihűlt, felvágjuk és tálaljuk.

Na, ugye milyen könnyű? Én kókuszreszelékkel készítettem, mert csak az volt itthon. Ami az állagát illeti, nem tökéletes. Amikor kihűl, keményebb lesz és elég nehéz szeletelni, mert kicsit morzsálódik. De nem az angol királynénak lesz, hanem a családnak és aki megkóstolja, annak eszébe se jut bármit is kritizálni benne...Tömény, laktató és különleges :-)

Jó étvágyat!

Rakott kelkáposzta

Ezt az ételt 8 éve ismerem, pontosabban azóta amióta belecsöppentem a Bodnár családba :-) Anyósoméknál ettem először és annyira megszerettem, hogy eldöntöttem: én is megtanulom elkészíteni...Nem kell megijedni, nem mostanáig tartott a tanulás :-))))) Csak valahogy mostanra szedtem össze a bátorságomat, hogy belefogjak. Jobb később, mint soha - még egy okosság!
Régen egy rántottát is csak azért ütöttem össze, mert muszáj volt, de 1-2 éve már nemcsak azért főzök, hogy éhen ne haljunk, hanem azért, mert nekem ez a relaxálás, ezzel tudom elterelni a gondolataimat a mindennapok problémáiról és ezáltal alkotok. Úgyhogy ma már a rakott kelkáposzta sem fog ki rajtam :-)

Hozzávalók:

• 1 közepes fej kelkáposzta
• 50 dkg darálthús
• 3 dl rizs
• vöröshagyma
• gulyáskrém
• fokhagymakrém
• bors
• só
• ételízesítő
• pirospaprika
• tejföl

Elkészítés:

Felteszem a rizst főni. A kelkáposztát csíkokra vágom, és kb. 8-10 percig főzőm. /Ételízesítős vízben főve finomabb lesz./ Pörköltet csinálok a darálthúsból, gulyáskrém, fokhagymakrém, bors, só, pirospaprika hozzáadásával. Nagyon kevés vizet hozzá lehet tenni. Amikor minden megfőtt, egy tepsi aljára teszem a megfőtt kelkáposzta felét, rá a főtt rizst, erre a darálthúst, majd újra kelkáposzta következik. A tetejére tejfölt öntök, és 50-60 percig közepes lángon sütöm.

Már sütés előtt olyan illatok áradtak szét a lakásban, hogy alig bírtuk kivárni a vacsorát.

A kelkáposztát viszont célszerű alaposan leforrázni, mielőtt így összerakjuk a tepsibe. Én úgy szoktam, hogy megmosom, csíkokra vágom és azután felforralt vízzel leöntöm és úgy hagyom pár másodpercet. Állítólag erre azért van szükség, mert a kelkáposztának van egy enyhe kesernyés mellékíze és ezt csak a forrázás tüntetheti el. Ha már leforráztuk, tepsibe raktunk mindent a leírtak szerint és betoltuk a sütőbe, 1 óra elteltével kb. ezt kapjuk:

Friss ropogós kenyérrel az igazi...Laktató és különleges étel. Ha  újabb mondással szeretném alátámasztani a dolgot, kicsit átfogalmazva ezt tudnám mondani: a kecske jóllakik, de a káposzta mind elfogy :-)))) Hajrá!

Bácskai rizses hús

Megszámolni sem tudom, hogy már hányszor készítettem el ezt az egytál ételt a családnak és mindannyiszor mindenki megnyalta az összes ujját utána. Bercike nincs nagy barátságban a rizzsel, de ezt még ő is megkóstolta, még ha csak pár falat erejéig is.
Ha szeretnétek kipróbálni ezt a remek receptet, a következőket kell tennetek: beszerezni ezeket...

Hozzávalók:
50 dkg sertéslapocka
1 nagy fej hagyma
30 dkg zöldpaprika
15 dkg paradicsom
4+2 evőkanál olaj
1 kávéskanál pirospaprika
25 dkg közepes szemű rizs 

...és így készül el:


Előkészítés: A húst leöblítjük, apró kockákra vágjuk. A hagymát meghámozzuk, finomra aprítjuk. A zöldpaprikát megmossuk, kicsumázzuk, felkarikázzuk. A paradicsomot leforrázzuk, meghámozzuk, apróra vágjuk.
Elkészítés: Felforrósítunk 4 evőkanál olajat vagy zsírt, és megfonnyasztjuk benne a hagymát, rádobjuk a húst, erős tűzön fehéredésig pirítjuk. Megszórjuk a pirospaprikával, ízlés szerint sóval, és saját levében, fedő alatt 20 percig főzzük. Hozzáadjuk a zöldpaprikát és a paradicsomot, és az egészet további 20-25 percig pároljuk, azaz pörköltet készítünk. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra (gázsütő 3. fokozat) A rizst megmossuk, lecsepegtetjük. A maradék 2 evőkanál olajat felforrósítjuk, rádobjuk a rizst, 2-3 percig pirítjuk. A rizst a húshoz adjuk, felöntjük 5 dl forró vízzel, egy kevés sót adunk hozzá, összekeverjük, felforraljuk, és áttesszük egy csinos tűzálló tálba (ebben fogjuk tálalni). Lefedjük, és a forró sütőben az egészet puhára pároljuk (20 perc), félidőben egyszer megkeverjük, és többet nem!

...és ez lesz belőle:

Hozzátenni csak annyit tudok, hogy sertéscombból vagy csirkemellből is el lehet készíteni, attól függ éppen mi van otthon. Ha csirkemellből készül, akkor kicsit több sertészsírt használjunk a pörkölthöz, hogy ne legyen túl száraz! Semmi más nem kell hozzá csak pár tányér és éhes pocak! :-)
Többek között azért szeretem annyira ezt az ételt, mert nem kell gondolkodnom, hogy mi is legyen a köret a húshoz, hiszen együtt sül össze a hús a rizzsel és egyáltalán nem unalmas így egyik sem. 
Lepjétek meg vele szeretteiteket vagy akár saját magatokat és meglátjátok, a hatás nem marad el! Jó étvágyat! :-)

Diós krémes

Szeretünk mindent, ami diós. Szeretünk mindent, ami krémes. És szeretünk mindent (legfőképpen én), amin csokimáz van. Ráadásul, ha ez a sok kedvenc egyetlen édességben találkozik, biza nem tudunk neki ellenállni! Alig hittem el, hogy valahol a világban valaki feltalált egy ilyen receptet....és ezt egy háziasszony közzé is teszi az interneten. Ez a süti egy falat mennyország....kicsit tömény, diós mennyország, de ha szeretitek a diót, nem fogtok csalódni benne!

Hozzávalók:

• 5 tojás
• 30 dkg porcukor
• 10 evőkanál víz
• 12 dkg darált dió
• 16 dkg liszt
• 1 csomag sütőpor
• A krémhez:
• 16 dkg darált dió
• 8 evőkanál tej
• 16 dkg vaj
• 25 dkg cukor
• A mázhoz:
• 15 dkg cukor
• 0,5 dl víz
• 3 evőkanál kakaópor
• 4 dkg vaj

Elkészítés:

Az 5 tojás sárgáját, 30 dkg porcukrot 10 evőkanál vízzel habosra keverjük, hozzáadunk 12 dkg darált diót, 16 dkg lisztet, 1 sütőport, 5 tojás habját. Kb. 30 perc alatt megsütjük. A krémhez 16 dkg darált diót 8 evőkanál tejjel felfőzünk. 16 dkg vajat 25 dkg cukorral kikeverünk, és hozzáadjuk a dióhoz. A sült tészta tetejét rummal vagy rumaromával meglocsoljuk, és rákenjük a krémet. A mázhoz 15 dkg cukrot, 0,5 dl vízzel, 3 evőkanál kakaóporral sűrűre főzzük, majd 4 dkg vajat belekeverünk a tűzről levéve, kihűtve, hidegen a krém tetejére kenjük. (A máz mennyiségeit pontosan be kell tartani, mert ha hígabbra sikerül, lefolyik, és nehezen dermed meg.) Szeletelni másnap lehet.

Így néz ki a tészta, ha már megsült:

Bevallom, hogy én jóval kevesebb cukrot tettem a tésztába is és a krémbe is, mivel a boltban csak cukrozott darált diót kaptam. De szerencsére sikerült eltalálni az arányokat. Ha ti is sokalljátok ezt a cukormennyiséget, eleinte tegyetek kevesebbet és kóstoljátok meg sütés előtt. Ha nem elég édes, még mindig lehet pótolni a cukrot. Nagymamám szokta mindig mondani, hogy pótolni lehet, de kivenni belőle már nem :-) És milyen igaza van...

Itt már rajta van a krém:

Itt pedig rákerült a máz is:

A recept szerint a mázat hidegen kell rákenni, szerencsére ezt nem tartottam be!!! Helyette inkább a sütit tettem be tálcástól a hűtőbe, miután rákentem a krémet és amíg elkészült a máz volt egy kis ideje dermedni. Utána kivettem és a meleg (nem forró!) mázat szépen elosztottam rajta. Betettem megint a hűtőbe és kicsit később már tudtam szeletelni, nagyon puha tésztája van. Nem is takartam le éjszakára és így sem lett száraz vagy kemény! Viszont szeletelés után már nem került vissza a hűtőbe.

Ugye milyen mutatós? Szerintem akár Karácsonyra is elkészíthető, ha valakinek nincs kedve kalácsot vagy bejglit sütni. (mint nekem, hehe) Mindenki hálás lesz érte! És ha a rumot nem sajnáljátok róla, akkor nemcsak hálásak lesznek a kóstolók, hanem vidámak is! :-)))

Gyömbérkenyér

Már olyan vágyakozó pillantásokat lövellt rám Bercike és annyira, de annyira szeretett volna bemászni a desszertes szekrénybe (merthogy van nekünk olyan, tudjátok, oda dugtuk el a csokit, piskótát, stb, hogy a picúr meg ne dézsmálja) valami finomságért, hogy úgy döntöttem sütök gyorsan valamit.Valósággal felragyogott a szeme, amikor mondtam neki, hogy sütni fogunk :-) Még a gyömbérkenyér szót is olyan édesen mondta...
Gyorsan előkaptam a hozzávalókat...
15 dkg Rama kockamargarin
10 dkg cukor
2,5 dl méz
2 tojás
1,5 dl tej
1,5 dkg liszt
1 kiskanál sütőpor
1 mokkáskanál szódabikarbóna
2 kiskanál őrölt gyömbér
1 kiskanál mézeskalács fűszerkeverék (Kotányi vagy más)
15 dkg teljes kiőrlésű liszt

...és, hogy mi ezután a teendő? Íme:

A sütőt 170 fokra előmelegítjük. Egy kisebb tepsit kibélelünk sütőpapírral, esetleg megkenjük kevés margarinnal és megszórjuk liszttel, én ezt a lépést kihagytam, mert bíztam a sütőpapírban :-)
1. A margarint, a cukrot és a mézet lábosban lassan felmelegítjük és addig kevergetjük, amíg a cukor feloldódik. Levesszük a tűzről, hűlni hagyjuk.
2. A tojásokat a tejjel keverőtálban felverjük, a sziruphoz keverjük. A lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a gyömbért, a fűszerkeveréket és csipet sót összevegyítjük és hozzáadjuk a teljes kiőrlésű lisztet is. Ezután mehet bele a szirupos keverék és az egészet egyenletes tésztává eldolgozzuk. (én fakanállal kevertem össze) Ne keverjük nagyon erősen, mert a tészta túl kemény lesz.
3. A masszát a tepsibe töltjük és a sütőben kb. 20-30 percig sütjük. Ha tűpróba után úgy látjuk, hogy még nem sült át rendesen, toljuk vissza pár percre a sütőbe.
4. Ha megsült, a tepsiben hagyjuk kihűlni. Kivesszük, felszeleteljük és ízlés szerint meghintjük porcukorral. Én -a változatosság kedvéért- ezúttal kihagytam a porcukrot és folyékony csokit (fel lehet olvasztani tűzön egy kevés ét- vagy tejcsokit, vagy akár csokiöntettel is nyakon lehet önteni) csurgattam rá.

Ilyen volt sütés előtt:

...sütés közben volt neki őrangyalkája...

aki figyelte a sülés folyamatát és amikor már késznek vélte...

...egyből figyelmeztetett :-)
Mire felszeleteltem (valahogy sikerült lefoglalni a kis huncutságot, hogy addig kibírja), tányérra helyeztem és csokit csöpögtettem rá, Bercike úgy nézett ki, mint egy hörcsög, ugyanis elcsent párat a tepsiből :-)

Aztán megvárta a csokisakat is és miután abból is megkapta a részét, csendben és elégedetten elvonult.

Kell ennél nagyobb elismerés kedves háziasszonyok??? Ugyanilyen boldog és elégedett volt Csaba is, akinek meglepetés volt ez az egész sütés história. Arra érkezett haza, hogy a lakás mézeskalács illatban úszik és hát láttam rajta is, hogy a tegnapi fokhagymakrémleves maradéka távolról sem olyan kívánatos a számára, mint ezek a picike, omlós "kenyérkék"...

Tepsis tarja

Ha van sütőd és egy tepsid, na meg egy pár tepsibe való, akkor már te vagy a konyha királya! :-) Sőt, varázsló is lehetsz! Mindig is nagy kedvencem volt a tepsis vacsora, legyen az hús, zöldség vagy éppen rakott tészta. Ez olyan, mint a mai modern művészet: minden a tepsibe van hajítva, összevissza fűszerezve, olajjal, borral vagy vízzel nyakon öntve és a végeredményt nem is kell megérteni, elég, ha ízlik :-) Pont erre vágytam, amikor a boltban megvettem a tarját és a következőket műveltem vele:

Kb. 6 (lehet több is, attól függ mekkora a család/vendégsereg) szelet tarját (nem kell kiklopfolni!!!) sózunk, borsozunk és alaposan bekenjük mindkét oldalát mustárral. Előkapunk egy nagy tepsit (akár a sütőjét is), olajat öntünk bele, majd az aljára karikázunk 1 nagyobb fej vöröshagymát és ízlés szerint fokhagymát. Ráhelyezzük a hús szeleteket és az egészet leöntjük fél pohár ételízesítős vízzel (fél pohár vízben 1 kiskanál delikátot szoktam elkavarni). Letakarjuk alufóliával és betoljuk a forró sütőbe. Én 180-190 fokon szoktam sütni és időnkét megnézem, hogy nehogy odaégjen az alja. Ha kevésnek tartjuk a delikátos vizet, lehet pótolni. 1 órát volt a sütőben, azután levettem róla a fóliát és még 10 percre visszatettem. És, hogy köret is legyen: nagyobb darabokra vágott krumplit főztem és a végén (miután a húst kivettem a tepsiből) a húsból visszamaradt zsiradékba forgattam bele. Akár a sütőbe is be lehet tenni egy kicsit, ha jobban meg akarjuk pirítani, de anélkül is nagyon finom :-)

Nagyon finom...omlós lesz a hús, Bercikének nagy kedvence ez az étel. Miatta kevesebb borsot szoktam tenni a húsra, de ez semmit nem vesz el az ízéből. Savanyúsággal a legjobb! És Csaba szerint előtte pálinkával, utána sörrel :-)))) Ugyanezt meg lehet művészkedni karajjal is, sőt szerintem a csirkemell sem ellensége ennek a mustáros pácnak. Szóval, lehet művészkedni! Nálatok a fakanál! Na és a tepsi! :-)

Fekete-fehér csiga

Még soha nem vittem vendégségbe sütit, főleg nem olyat, amit én sütöttem. Azonban mióta valóságos megszállott lettem sütés-főzés terén, mindenhová ezt vinnék, bárhova is megyünk. A kekszet, vagy-hogy szakszerűen fogalmazzak- teasüteményt szerintem mindenki szereti. Számomra olyan ez is, mint a muffin: ezerarcú. Be lehet tenni csicsás fém dobozba, masnival ajándékként, vagy csak úgy kínálgatni a teás bögre mellett egy szalvétán. A tálalás mindegy. Az íz a lényeg.

Ez volt az első teasüti amit készítettem és bevallom, eléggé vérszegénynek tartottam a végeredményt, lehetett volna sötétebb a kakaós massza....- bosszankodtam...pedig mindent úgy csináltam, ahogy meg van írva:

Hozzávalók:

• (60 darab):
• 30 dkg liszt
• 20 dkg vaj vagy
• 10 dkg cukor
• 1 csomag vaniliás cukor
• csipetnyi só
• 1 tojás
• 1 késhegynyi sütőpor
• 1 evőkanál kakaó
• 1 evőkanál tej
• néhány csepp rumaroma

Elkészítés:

A lisztet, zsiradékot, cukrot, vaníliás cukrot, sót, tojást, sütőport gyúrjuk össze, majd felezzük el a tésztát. Az egyik feléhez keverjük a maradék hozzávalókat. Mindkét részt tegyük 30 percre a hűtőbe. Alufólián nyújtsuk ki külön a tésztákat. A világos tésztát tegyük a sötétre, és tekerjük össze. Szeleteljük fel vékonyan, és az így kapott csigákat süssük ki (180 fokon kb. 8-10 perc).

Amikor megkóstoltam, elszállt a mérgem. Omlós volt és finom, még teát se ittam mellé..Pedig emlékszem, hogy kiskoromban Danival, az unokatesómmal, mindig kakaót vagy teát ittunk és abba mártogattuk a kekszet és annyira finom volt...Addig se veszekedtünk :-))))
Kiss Ádám humorista mondta a szotyiról, hogy közösségkovácsoló ereje van. Na, én a teasütiről mondom ugyanezt. Nemcsak egy pohár bor vagy sör mellett lehet jókat dumálni, ugye csajok?

Tejfölös-tortadarás süti

Mostanában valamilyen ismeretlen oknál fogva mindegy mit sütök, az egyetlen feltétel, hogy jó vastagon legyen rajta csokimáz :-) Használtam már ilyet a csokis körtetortához és az apósom szülinapi tortájához is. Bejött na, és ennyi! Ezúttal is maradt egy pohárkányi, amit a hűtőbe tettem és meggyőződésem, hogy apránként majd elkanalazzuk Bercikével, bár nagyon féltjük a fogacskáit, úgyhogy tényleg csak annyit kap belőle, hogy ne kívánja...A többi marad anyának, hogy aztán legyen még egy plusz oka Rubint Réka dvd-re tornázni :-))))

Hozzávalók:

• 20 dkg liszt
• 30 dkg kristálycukor
• 1 nagy pohár tejföl (375 gr)
• 2 tojás
• 1 csomag sütőpor
• 10 dkg tortadara
• A mázhoz:
• 15 dkg vaj
• 15 dkg porcukor
• 1 dl natúr joghurt
• 4-5 dkg kakaópor

Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő. A liszttel keverjük el a sütőport, majd adjuk hozzá a tejfölt, a cukrot, a tojásokat, és jól keverjük össze. A legvégén keverjük bele a tortadarát, hogy ne legyen ideje elázni. Sütőpapíros tepsibe téve tegyük az előmelegített sütőbe, és alacsony fokozaton lassan süssük készre úgy, hogy ne nyitogassuk a sütő ajtaját (ez nagyon fontos). Kb. 160-170 fokon, 30 perc alatt készül el.

A csokimáz hozzávalóit kis lángon addig kevergetjük, míg a vaj teljesen el nem olvad. A torta tetejére kenjük.

Így néz ki sütés előtt:

 És ilyen amikor fel van szeletelve és csokimázzal alaposan le van kenve:

 Ennyi lett:

De ez nem maradt így sokáig! Valóságos frissítő ez a süti és gyors. Na és olcsó, hiszen nem kell bele sem margarin, sem vaj. A máz helyett meg lehet hinteni porcukorral és így lényegesen lerövidül az egész procedúra, mellesleg így tényleg nem kell bele vaj, de még a porcukorral és a kakaóval is spórolhatunk! FINOM!!!! Eldöntöttem, hogy legközelebb tortaformában sütöm meg :-)

Végezetül pedig a minőség ellenőr:-D

Sajtos rudacskák

Na, ez az amit úgy hívunk "lusta asszony sütije". Mert alig kell valamit csinálni vele és meg is van. Gyorsan elfogy, az tény és való...akár folyamatosan, megállás nélkül lehetne sütögetni őket és közben ugyanúgy folyamatosan, megállás nélkül eszegetni :-) De ember legyen a talpán, aki meg bírja állni, hogy hozzá se érjen!

Hozzávalók:

• vajas leveles tészta ( a síma fagyasztott is jó, de akkor érdemes olvasztott vajjal lekenni, hogy sütéskor ne töredezzen annyira)
• 1 tojás
• reszelt sajt / köménymag

Elkészítés:


A leveles tésztát kinyújtjuk (ha fagyasztott, megvárjuk, hogy felengedjen :-), hosszú csíkokra vágjuk, majd a csíkokat is elvágjuk. A lényeg, hogy kisebb rudacskákat kapjunk. Egy nagy tepsit (én a sütő tepsijét használtam) kibélelünk sütőpapírral, ráhelyezzük a rudacskákat. A tojást felverjük és lekenjük vele a rudacskáinkat, majd alaposan megszórjuk reszelt sajttal (lehet füstölt is) vagy akár köménymaggal. Én a sajtos megoldást választottam.

Forró sütőbe toljuk és 200-210 fokon kb. 15 percig sütjük, vagy addig amíg aranybarna lesz.

Ez lett a végeredmény :-) Estére már egy sem maradt belőle, pedig nem egy tepsivel sütöttem... Bercikével aznap délután 3 órát voltunk lent a játszótéren és úgy megéhezett a lelkem, hogy amint felértünk a lakásba, egyből rávetette magát :-) De Csabát sem kellett kényszeríteni, hogy megegye! :)

Tárkonyos pityókaleves

Gyermekkori nagy kedvencem, mint minden amiben tárkony van....Nagymamám és anyukám az igazi szakértői ennek a csodálatos levesnek, de úgy döntöttem én is megpróbálkozom vele. Hiszen annyira finom és gyerekkorom óta nem ettem...
Elkészítettem és nem csalódtam! Egy darabka gyermekkort csempészett vissza az életembe...és talán most értettem meg igazán azt az érzést Marcel Proust "Az elveszett idő nyomában" című regényéből, amikor egy szelet süti valóságos emlék lavinát indít el. Szinte láttam magam előtt az egykori copfos kislányt, ahogy ott ül az asztalnál és levest szürcsöl. Semmivel nem ért fel ez az érzés...Nálam is elindult az a bizonyos emlék lavina, csakhogy nem süti, hanem 1 kiló krumpli kellett hozzá és egy kis tárkony :-)

Hozzávalók:

• kb. 1 kg krumpli
• 1 kisebb vöröshagyma/lilahagyma
• 3 evőkanál olaj
• 1 csapott evőkanál liszt
• só
• 1 babérlevél
• 1-1 közepes méretű sárga-és fehérrépa
• ecet (lehetőleg tárkonyecet)
• friss vagy morzsolt tárkony
• tejföl

Elkészítés:


A hagymát apróra vágjuk és az olajon üvegesre pároljuk. A krumplit kockákra, a répákat karikára vágjuk. A hagymához adjuk, kicsit megkavarjuk és meghintjük a liszttel. Pár másodpercig pirítjuk, majd felöntjük másfél liter vízzel. Beletesszük a babérlevelet, alaposan megsózzuk és fedő alatt puhára főzzük a zöldségeket. Ha már minden puha, ízesítjük a levest a tárkonyecettel, ki mennyire szereti, én 2 evőkanálnyit használtam. Utána pedig mehet bele a tárkony, lehetőleg jó sok :-) Jól összeforraljuk és levesszük a tűzről. Belekeverjük a tejfölt, ezt is ízlés szerint. Összekeverjük és kész is.

Egyszerű, gyors és finom. Bár a nyomába se léphet annak, amit nagymamám vagy anyukám annak idején főzött. Őszi/téli estéken igazi csemege, összehozza a családot és még a gyerekek is megeszik, hiszen ritka az olyan gyermek, aki nem szívleli a krumplit. Most, hogy újra rákaptam az ízére, biztosan gyakori vendég lesz nálunk. Wass Albert, kedvenc íróm írta egyszer:

“Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halkszavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.”

De most már bizton állítom, hogy az ízek képesek az embert visszarepíteni a múltba, hogy újra felfedezhesse azt, ami "elkallódott"!