2011. december 2., péntek

Kekszes golyó-kicsit másképp

Ez is olyan, mint a muffin: ezerarcú! És majdnem olyan jó bevonni a munkába a családot (főleg a gyerkőcöket), vagy a barátokat, mint a mézeskalács elkészítésébe :-) Amikor belefogtam, szentül meg voltam győződve, hogy én biza csigát fogok ebből varázsolni Bercikének. Sőt, nemcsak neki, hanem Gergőnek és Rebekának is (unokatesók), hiszen holnap meglátogatjuk őket. És annyira tetszett az eredeti recept...és olyan aranyos volt a csiga a képen....DE a végeredmény teljesen más lett. Igazából már akkor sejtettem, hogy csigának a színét se fogjuk látni, amikor a boltban marcipánmassza után kutattam, hogy a drága csigáimnak szeme és szája is legyen. És szégyenszemre nem volt marcipán egyik polcon sem! Háborogtam is magamban eleget, de aztán mire hazaértünk a friss levegő észhez térített, vagyis még jobban megmakacsoltam magam és elhatároztam, hogy márpedig nekem csak azért is lesz csigám, majd megoldom máshogy a szem-száj problémát. Na, aztán hozzá kezdtem és csalódnom kellett...Mert hiába csináltam úgy mindent, ahogy az le van írva, sőt, a lekvárból jóval többet is tettem...sehogy sem akart nekem összeállni a dolog. A csiga feje, teste meglett, de a házát már nem lehetett feltekerni, annyira tört a tészta. És itt feladtam. Lett egy fényképre nem méltó csigám, aki mellesleg házikó híján hajléktalan :-)
És akkor jött az ötlet, hogy golyókat formáljak a masszából. Ez sikeres akció volt!!!!



Az íze nagyon finom, úgyhogy egyből megvigasztalódtam! És amikor az alábbi kép is elkészült, már mosolyogtam!



A csiga-tervet nem adtam fel végleg, hamarosan újra próbálkozom vele és amikor sikerül, akkor megosztom Veletek! Addig is jöjjön a golyó-recept :-)

Hozzávalók:
  • 50 dkg darált háztartási keksz
  • 8 dkg porcukor
  • 3 púpozott evőkanál kakaó
  • 14 dkg baracklekvár (én ennél sokkal többet tettem bele!!!)
  • 12 dkg puha margarin
  • 4 dkg darált dió (ez kihagyható)
  • ízlés szerint rum vagy rumaroma
Elkészítés: A lekváron kívül minden hozzávalót egy tálban összemorzsolunk, majd a lekvárt hozzáadva puha masszává gyúrjuk. Ezután golyókat (tetszés szerinti méretűeket) formálunk belőle és megszórjuk őket kókuszreszelékkel.

Borzasztóan egyszerű és a baracklekvártól annyira finom lesz az íze, na meg a rumaromától... Ne adjátok fel ti sem, nyugodtan mehet bele a megadott adagnál több lekvár is, ha esetleg nektek sem áll össze az elején! Bercike be is vágott kettőt, amint elkészültek, úgyhogy szavamat adom: nem a legszebb, de az egyik legfinomabb édesség! :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése