2011. október 25., kedd

Fekete-fehér csiga

Még soha nem vittem vendégségbe sütit, főleg nem olyat, amit én sütöttem. Azonban mióta valóságos megszállott lettem sütés-főzés terén, mindenhová ezt vinnék, bárhova is megyünk. A kekszet, vagy-hogy szakszerűen fogalmazzak- teasüteményt szerintem mindenki szereti. Számomra olyan ez is, mint a muffin: ezerarcú. Be lehet tenni csicsás fém dobozba, masnival ajándékként, vagy csak úgy kínálgatni a teás bögre mellett egy szalvétán. A tálalás mindegy. Az íz a lényeg.

Ez volt az első teasüti amit készítettem és bevallom, eléggé vérszegénynek tartottam a végeredményt, lehetett volna sötétebb a kakaós massza....- bosszankodtam...pedig mindent úgy csináltam, ahogy meg van írva:

Hozzávalók:

  • (60 darab):
  • 30 dkg liszt
  • 20 dkg vaj vagy
  • 10 dkg cukor
  • 1 csomag vaniliás cukor
  • csipetnyi só
  • 1 tojás
  • 1 késhegynyi sütőpor
  • 1 evőkanál kakaó
  • 1 evőkanál tej
  • néhány csepp rumaroma

Elkészítés:

A lisztet, zsiradékot, cukrot, vaníliás cukrot, sót, tojást, sütőport gyúrjuk össze, majd felezzük el a tésztát. Az egyik feléhez keverjük a maradék hozzávalókat. Mindkét részt tegyük 30 percre a hűtőbe. Alufólián nyújtsuk ki külön a tésztákat. A világos tésztát tegyük a sötétre, és tekerjük össze. Szeleteljük fel vékonyan, és az így kapott csigákat süssük ki (180 fokon kb. 8-10 perc).

Amikor megkóstoltam, elszállt a mérgem. Omlós volt és finom, még teát se ittam mellé..Pedig emlékszem, hogy kiskoromban Danival, az unokatesómmal, mindig kakaót vagy teát ittunk és abba mártogattuk a kekszet és annyira finom volt...Addig se veszekedtünk :-))))
Kiss Ádám humorista mondta a szotyiról, hogy közösségkovácsoló ereje van. Na, én a teasütiről mondom ugyanezt. Nemcsak egy pohár bor vagy sör mellett lehet jókat dumálni, ugye csajok?

2011. október 20., csütörtök

Tejfölös-tortadarás süti

Mostanában valamilyen ismeretlen oknál fogva mindegy mit sütök, az egyetlen feltétel, hogy jó vastagon legyen rajta csokimáz :-) Használtam már ilyet a csokis körtetortához és az apósom szülinapi tortájához is. Bejött na, és ennyi! Ezúttal is maradt egy pohárkányi, amit a hűtőbe tettem és meggyőződésem, hogy apránként majd elkanalazzuk Bercikével, bár nagyon féltjük a fogacskáit, úgyhogy tényleg csak annyit kap belőle, hogy ne kívánja...A többi marad anyának, hogy aztán legyen még egy plusz oka Rubint Réka dvd-re tornázni :-))))

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt
  • 30 dkg kristálycukor
  • 1 nagy pohár tejföl (375 gr)
  • 2 tojás
  • 1 csomag sütőpor
  • 10 dkg tortadara
  • A mázhoz:
  • 15 dkg vaj
  • 15 dkg porcukor
  • 1 dl natúr joghurt
  • 4-5 dkg kakaópor

Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő. A liszttel keverjük el a sütőport, majd adjuk hozzá a tejfölt, a cukrot, a tojásokat, és jól keverjük össze. A legvégén keverjük bele a tortadarát, hogy ne legyen ideje elázni. Sütőpapíros tepsibe téve tegyük az előmelegített sütőbe, és alacsony fokozaton lassan süssük készre úgy, hogy ne nyitogassuk a sütő ajtaját (ez nagyon fontos). Kb. 160-170 fokon, 30 perc alatt készül el.

A csokimáz hozzávalóit kis lángon addig kevergetjük, míg a vaj teljesen el nem olvad. A torta tetejére kenjük.

Így néz ki sütés előtt:





 És ilyen amikor fel van szeletelve és csokimázzal alaposan le van kenve:

 Ennyi lett:

De ez nem maradt így sokáig! Valóságos frissítő ez a süti és gyors. Na és olcsó, hiszen nem kell bele sem margarin, sem vaj. A máz helyett meg lehet hinteni porcukorral és így lényegesen lerövidül az egész procedúra, mellesleg így tényleg nem kell bele vaj, de még a porcukorral és a kakaóval is spórolhatunk! FINOM!!!! Eldöntöttem, hogy legközelebb tortaformában sütöm meg :-)



Végezetül pedig a minőség ellenőr:-D


2011. október 12., szerda

Sajtos rudacskák

Na, ez az amit úgy hívunk "lusta asszony sütije". Mert alig kell valamit csinálni vele és meg is van. Gyorsan elfogy, az tény és való...akár folyamatosan, megállás nélkül lehetne sütögetni őket és közben ugyanúgy folyamatosan, megállás nélkül eszegetni :-) De ember legyen a talpán, aki meg bírja állni, hogy hozzá se érjen!

Hozzávalók:
  • vajas leveles tészta ( a síma fagyasztott is jó, de akkor érdemes olvasztott vajjal lekenni, hogy sütéskor ne töredezzen annyira)
  • 1 tojás
  • reszelt sajt / köménymag
Elkészítés:


A leveles tésztát kinyújtjuk (ha fagyasztott, megvárjuk, hogy felengedjen :-), hosszú csíkokra vágjuk, majd a csíkokat is elvágjuk. A lényeg, hogy kisebb rudacskákat kapjunk. Egy nagy tepsit (én a sütő tepsijét használtam) kibélelünk sütőpapírral, ráhelyezzük a rudacskákat. A tojást felverjük és lekenjük vele a rudacskáinkat, majd alaposan megszórjuk reszelt sajttal (lehet füstölt is) vagy akár köménymaggal. Én a sajtos megoldást választottam.

Forró sütőbe toljuk és 200-210 fokon kb. 15 percig sütjük, vagy addig amíg aranybarna lesz.

Ez lett a végeredmény :-) Estére már egy sem maradt belőle, pedig nem egy tepsivel sütöttem... Bercikével aznap délután 3 órát voltunk lent a játszótéren és úgy megéhezett a lelkem, hogy amint felértünk a lakásba, egyből rávetette magát :-) De Csabát sem kellett kényszeríteni, hogy megegye! :)

Tárkonyos pityókaleves

Gyermekkori nagy kedvencem, mint minden amiben tárkony van....Nagymamám és anyukám az igazi szakértői ennek a csodálatos levesnek, de úgy döntöttem én is megpróbálkozom vele. Hiszen annyira finom és gyerekkorom óta nem ettem...
Elkészítettem és nem csalódtam! Egy darabka gyermekkort csempészett vissza az életembe...és talán most értettem meg igazán azt az érzést Marcel Proust "Az elveszett idő nyomában" című regényéből, amikor egy szelet süti valóságos emlék lavinát indít el. Szinte láttam magam előtt az egykori copfos kislányt, ahogy ott ül az asztalnál és levest szürcsöl. Semmivel nem ért fel ez az érzés...Nálam is elindult az a bizonyos emlék lavina, csakhogy nem süti, hanem 1 kiló krumpli kellett hozzá és egy kis tárkony :-)

Hozzávalók:
  • kb. 1 kg krumpli
  • 1 kisebb vöröshagyma/lilahagyma
  • 3 evőkanál olaj
  • 1 csapott evőkanál liszt
  • 1 babérlevél
  • 1-1 közepes méretű sárga-és fehérrépa
  • ecet (lehetőleg tárkonyecet)
  • friss vagy morzsolt tárkony
  • tejföl
Elkészítés:


A hagymát apróra vágjuk és az olajon üvegesre pároljuk. A krumplit kockákra, a répákat karikára vágjuk. A hagymához adjuk, kicsit megkavarjuk és meghintjük a liszttel. Pár másodpercig pirítjuk, majd felöntjük másfél liter vízzel. Beletesszük a babérlevelet, alaposan megsózzuk és fedő alatt puhára főzzük a zöldségeket. Ha már minden puha, ízesítjük a levest a tárkonyecettel, ki mennyire szereti, én 2 evőkanálnyit használtam. Utána pedig mehet bele a tárkony, lehetőleg jó sok :-) Jól összeforraljuk és levesszük a tűzről. Belekeverjük a tejfölt, ezt is ízlés szerint. Összekeverjük és kész is.



Egyszerű, gyors és finom. Bár a nyomába se léphet annak, amit nagymamám vagy anyukám annak idején főzött. Őszi/téli estéken igazi csemege, összehozza a családot és még a gyerekek is megeszik, hiszen ritka az olyan gyermek, aki nem szívleli a krumplit. Most, hogy újra rákaptam az ízére, biztosan gyakori vendég lesz nálunk. Wass Albert, kedvenc íróm írta egyszer:

“Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy. Események, emberek, gondolatok jönnek és mennek, érzések hullámzanak az ember lelkén keresztül, aztán egy idő múlva nem marad belőlük semmi. Elkallódnak szerte az életben, mint apró haszontalan holmik a házban.
Itt-ott valami leszakad az emberből, valami láthatatlan kis lelki cafat, odaakad egy ajtókilincshez, egy-egy ablakpárkányhoz, rozoga padlóhoz, keskeny sétaúthoz. Az ilyeneket emlékeknek nevezzük, tiszteljük őket hosszabb-rövidebb ideig, a szerint hogy mekkora bennünk a romantika. Aztán szépen és észrevétlenül végképpen elmaradnak mellőlünk, mint halkszavú régi barátok, vagy mint az élet, aki velünk indult s valahol egyszer lemaradt.”


De most már bizton állítom, hogy az ízek képesek az embert visszarepíteni a múltba, hogy újra felfedezhesse azt, ami "elkallódott"!

2011. október 10., hétfő

Anyósom habart bablevese

Mi, erdélyiek, szeretjük, ha az a bableves finom, húsos és olajos-ecetes hagymával van tálalva. Eddig én is csak ezt a bablevest ismertem é szerettem. El sem tudtam volna képzelni, hogy van egy másik fajtája, amihez ugyan nem passzol a hagyma, de olyan finom, hogy eszünkbe sem jut a hagymát hiányolni!
Anyósomtól tanultam ezt a receptet, többek között itt Magyarországon nagy sztár a suli menzán, a gyerekek is imádják. Na persze a nagyobbak, hiszen ha Bercikémnek ilyet tálalnék ebédre, egy hétig fájna tőle a pocakja.... De ha megnő, biztosan nem fog haragudni, ha ilyen levest kap:


Hozzávalók:
  • kb 25 dkg tarkabab
  • 3-4 babérlevél
  • 1 evőkanál liszt
  • 1 kis tejföl (a kicsi pohár, talán 175 gr)
  • 4 dl tej
  • 1 Knorr füstölt ízű kocka
Elkészítés:


Előző este vízbe áztatjuk a babot. Másnap kb. 2 liter vízben feltesszük főni, sózzuk és beletesszük a babérleveleket is. Ha már puhára főtt, a lisztet a tejföllel csomómentesre keverjük, (ha egy késhegynyi szódabikarbónát adunk hozzá, megkönnyíthetjük a folyamatot), hozzáadjuk a tejet, azzal is jól elkeverjük. Ezután az egész lisztes, tejföles, tejes keveréket a levesbe öntjük. Jól felforraljuk, majd beletesszük a füstölt ízű kockát és addig kevergetjük, míg a kocka teljesen feloldódik. Friss, ropogós kenyérrel a legfinomabb!

Ez egy vegetáriánus változat, mivel semmilyen hús nincs benne és bár így is nagyon finom íze van, aki szeretné a füstölt kockát helyettesítheti egy szép darab füstölt csülökkel. Akkor viszont nem a végén, hanem a legelején kell belefőzni a csülköt :-)
Nagyon szeretjük ezt a levest, hiszen az íze mellett még a mennyiség sem piskóta! Mi általában (ketten) 3 napig esszük. Annál tovább nem is lenne érdemes tartani, hiszen a tejföl és tej miatt megromolhat. Ha finomat és laktatót akarsz a családi asztalra tenni, ez a te levesed! :-)

Toszkán mandulatorta

Amikor rátaláltam erre a könnyű receptre, biztos voltam benne, hogy képes leszek elkészíteni ezt a finomságot. Azelőtt ugyanis soha nem sütöttem tortát és valahogy mindig lebeszéltem magam arról, hogy belefogjak. De szeretem a mandulát, bárhogy is van tálalva. Tavaly ősszel pedig úgy hatott rám ennek a tortának a látványa, mintha valahol Olaszországban szürcsöltem volna a forró kakaót ennek a finomságnak a társaságában. Beindította a fantáziámat na! És láss csodát, nagyon jól sikerült!

Az édesszájúak pedig örülhetnek, mert ez a legédesebb torta amit valaha ettem. Még aznap elfogyott. Bercike ezt nem kóstolhatta meg, mert pici korban nem ajánlatos mandulát adni a gyerkőcnek, nehogy allergiás tüneteket produkáljon, de a tésztája még neki is bejött :-)))
Íme a recept:

Hozzávalók:

  • A tésztához:
  • 10 dkg vaj
  • 2 közepes tojás
  • 10 dkg cukor
  • 1/2 dl tej
  • 1 kiskanál sütőpor
  • csipetnyi só
  • 12 dkg finomliszt
  • A tetejére:
  • 10 dkg vaj
  • 10 dkg kristálycukor
  • 2 evőkanál finomliszt
  • 2 evőkanál tej
  • 10 dkg szeletelt mandula

Elkészítés:

1. A tésztához a vajat felolvasztjuk, de vigyázzunk, ne legyen meleg! A tojást a cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a vajat, a tejet és a sütőporral meg a sóval összeforgatott lisztet is.

2. Egy kb. 24 cm átmérőjű kapcsos tortaformát kivajazunk, megszórjuk zsemlemorzsával, és a tésztát belesimítjuk. Előmelegített sütőben, közepes lángon (gáz 190 fok, légkeveréses 170 fok) kb. 25 percig sütjük.


3. Mikor a tészta majdnem kész, megfőzzük a tetejére való masszát. Ehhez az összes hozzávalót egy lábasba rakjuk, és kevergetve, kis lángon addig főzzük, amíg szép karamellás színt kap, kellően sűrű lesz (kb. 5-6 perc).


4. Kivesszük a megsült tésztát a sütőből, és a masszát rásimítjuk. Fontos, hogy a tészta meg legyen sülve, mert ha nem, a massza belesüllyed. 10 percre (kb) visszatoljuk a sütőbe, és 10 fokkal lejjebb vesszük a hőfokot. A formában hagyjuk kihűlni.


Ezen a sikeremen felbuzdulva megfogadtam, hogy nagyon sok tortát fogok még sütni. Mert semmi nem ér fel gyermekem csillogó szemével, azzal a boldogsággal amit abban két kicsi szempárban látok, ha sütivel kínálom! :-)

Sok sikert és jó étvágyat!