Még soha életemben nem sütöttem kalácsot, bejglit vagy ehhez hasonló kelt tésztát. De ez a virágos ötlet annyira megtetszett mindannyiunknak, hogy megfogadtam: ha belegebbedek is, idén legyőzöm a félelmeimet!
Hogy jól tettem-e? Pár perce vettük ki a sütőből és már tűkön ülünk, hogy mikor kóstolhatjuk meg végre. Szóval, jól tettem! :) Természetesen az eredeti recept készítőjének ennél milliószor szebbre sikerült, de nem ez a fontos!
Ezen kívül család-összetartó ereje van, ugyanis vége nincs a "Apa, fogd már meg azt az edényt, Bercike ne öntsd olyan gyorsan a tejet", stb üzeneteknek. De megéri! Pláne amikor a munka befejezte után egymásra néztünk! Versenyezhettünk volna, hogy kire jutott nagyobb adag liszt :)))
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 4-5 dkg élesztő
- 3-4 dl tej
- 3 evőkanál porcukor
- 1 mokkáskanál só
- 2 evőkanál olaj
Töltelékhez: 5 dkg olvasztott vaj, 8-8 evőkanál darált mák és porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja.
Elkészítés: Az élesztőt kb. 1 dl langyos cukros tejben felfuttatjuk. A tészta többi hozzávalóit összegyúrjuk és az élesztős tejet is lassan hozzáadjuk. Lágyabb tésztát gyúrunk, amit jól kidagasztunk. Meghintjük liszttel, letakarjuk és meleg helyen a duplájára kelesztjük.
Utána lisztezett deszkán kinyújtjuk (kb. 30x40 lappá). Meglocsoljuk az olvasztott vajjal, ezt szétkenjük rajta, utána mehet rá a mák, a porcukor, a citromhéj és a vaníliás cukor keveréke (szépen eloszlatva). Feltekerjük és koszorú formában elhelyezzük a tepsin. Bevagdossuk és kifordítjuk a szeleteket, amennyire tudjuk, lehet kicsit törni fog helyenként. Tojássárgájával lekenjük és forró sütőben, kb. 180 fokon megsütjük (kb. 25 perc)
Én, tapasztaltabbak tanácsát követve, miután kivettem a sütőből, még forrón bekentem a tetejét cukros tejjel és betakartam egy konyharuhával, hogy a saját gőzében tudjon kihűlni. Állítólag így nem keményedik meg és másnap is nagyon finom és puha.
Nem ez a legszebb kalács, de gyakorlat teszi a mestert! Máris azt fontolgatom, hogy legközelebb kakaót teszek bele mák helyett :)))
Jó étvágyat!
Forrás: Illéskrisz Habzsoldája